FARSANGI SZOKÁSOK, HAGYOMÁNYOK

Farsangnak a vízkereszttől húshagyókeddig, vagyis a nagyböjt kezdetéig tartó időszakot nevezzük. Ilyenkor eljön a nagy lakomák, bálok, mulatságok ideje, amelyet már az óvodákban és iskolákban is rendszerint megtartanak, a gyermekek legnagyobb örömére. 

A farsang a tavaszvárás ősi örömünnepe, azt azonban kevesen tudják, hogy hajdanán a hazai szokások szerint a párválasztás időszakának számított, sőt azelőtt házasságkötési és menyegzői szezonnak is nevezték, hiszen az ezt követő nagyböjt alatt tilos volt esküvőt tartani. A különféle bálok pedig remek ürügyül szolgáltak arra, hogy mindenki elhívhassa a számára kedves személyt a jövőbeni kapcsolat reményében.

Ilyenkor gyakoriak voltak a különféle jelmezekkel, maszkokkal előadott játékok is, ahol a jelszó az volt, hogy a „feje tetejére áll a világ". Sok gúnyos, csipkelődő előadást tartottak, ahol a pártában maradt, úgynevezett vénlányokat figurázták ki.

A maszkabálok, álarcosbálok már Mátyás király idejében is jelen voltak, ám akkoriban a nagypolgárok nívós eseményeinek számítottak. Manapság már mindenki ünnepli a farsangot, de a fényűző bálok ugyanúgy megmaradtak, gondoljunk csak a bécsi és a pesti operabálra, vagy az Anna-bálra.

A farsang a nagyböjtöt megelőző időszak, így a húsosabb ételek fogyasztása ilyenkor kötelező eleme volt a mulatságoknak. A farsangi részeges csirke, a konyakos kacsasült vagy éppen a kocsonya szinte minden háznál ismert fogás volt ilyenkor. Na meg persze az elmaradhatatlan farsangi fánk, amire mindenkinek megvan a jól bevált receptje, így nekem is.

Van azonban egy messze földön híres magyar népszokás, ami szintén ehhez a szakaszhoz köthető, mégpedig a mohácsi busójárás. Valószínűleg a Mohács környékére betelepült, balkáni eredetű népek hozták magukkal ezt a hagyományt, ahol az ijesztő jelmezek és maszkok a tél elűzésére szolgálnak. Azonban egy legenda is kering a busójárásról, miszerint a beöltözött őslakosok az éj leple alatt, csónakokkal hajóztak a Dunán, és elzavarták a Mohácsot megszálló törököket, akik a rémisztő maszkoknak hála el is menekültek a városból.

A mohácsi busójárás 2012 óta hungarikumnak számít, sőt igazi turisztikai élménnyé nőtte ki magát. Minden évben több ezren látogatják meg Mohácsot, hogy élőben is részesei lehessenek ennek a kissé rémisztő, de annál érdekesebb néphagyománynak.

Megosztom