HITEK ÉS TÉVHITEK A MANGALICAHÚSRÓL

A manglicáról és húsáról nagyon sok tévhit terjeng a köztudatban. Az legtöbb ember tudatában az él, hogy mivel a húsa zsírosabb más sertésfajtákéhoz képest, ezért nagyon egészségtelen. A következő leírásban erre is választ kaptok, de mielőtt bemutatom a mangalica táplálkozásban betöltött szerepét, előtte jöjjön egy kis történelem.

A mangalica története

A mangalica zsírsertés az egyetlen magyar őshonos sertésfajta. A fajta az 1800-as évektől létezik. 1833-ban József nádor látogatást tett Milos szerb fejedelem topcsideri birtokán, ahonnan ajándékba kapott 10 kocát és 2 kant a szerbek zsíros Sumadia sertésének Knyáz- Milos vonalából. Ezeket az állatokat József nádor a kisjenői birtokán lévő szalontai és bakonyi állományai keresztezésére használta fel. Ezt olyan nagy sikerrel tette, hogy az I840-es évekre már kialakult az egységes külsejű magyar fajta: a mangalica, mely a vidék, a falu szinte kizárólagos sertése lett.

A fajta virágkorát az 1950-es évekig élte, komoly exportsikereket hozott a magyar sertéstenyésztőknek. A fogyasztói szokások megváltozása és a hússertések elterjedése miatt jelentőségét az 1960-as évekre elvesztette és az egyed szám rohamosan csökkeni kezdett.

1991-ben a mangalica teljes kihalás stádiumába jutott, kevesebb, mint 200 db tenyészállat volt belőle az egész világon. A fecskehasú és vörös mangalica kocák száma 30 db-ra csökkent, így kihalásuk hónapok kérdése volt csupán. Ekkor kezdődött a fajta megmentése és újra szaporítása, melynek köszönhetően ma már az ínyencek egyik legfőbb eledele lett a mangalicahús. Jelenleg kb. 10 ezerre tehető a mangalicaállomány hazánkban.

A mangalicahús

Ez a sertésfajta háromszor több ideig él, mint egy normál egyed, és ez idő alatt bőre alatt nagyon magas zsírtartalmú szalonnát növeszt. A zsír a bőre alól lágyan beivódik húsába, melynek finom és ízletes pikantériát kölcsönöz. Zsíros húsa ideális sonkakészítéshez is, mivel az különösen alkalmas szárításra és a lassú, tartós érlelésre, lehetővé téve ezzel a különleges ízű, ínyenc termékek előállítását.

A nagyobb zsírtartalom finom eloszlással párosul, ezáltal a mangalica húsa kiválóan alkalmas lédús, ízletes pecsenyehúsok, steak jellegű sültek, valamint szalámifélék és érlelt sonka készítésére.

A magas zsírtartalom miatt a mangalicából előállított szárított sertéstermékek hosszú ideig tárolhatók, így az ízek zamatosabbá válnak, a hús nedvességének elvesztése nélkül.

Egészséges vs. egészségtelen?!

Mivel kiválóan emészthető táplálék, az egészséges és kiegyensúlyozott étrend részeként ajánlott, természetesen a mértékletesség elvét betartva.  

Gazdag Omega-3 és 6 zsírsavakban és természetes antioxidánsokban. Ebből kifolyólag valamivel egészségesebb, mint az intenzív gazdálkodásban tenyésztett fehér sertésfajták zsírja. 

A debreceni egyetemen végzett kutatások szerint a mangalica zsírjában található Omega-3 szintje 2-3-szor magasabb, mint egyes halfajták esetén. 

A disznók (és sok más állat) zsiradékának összetétele táplálásukon keresztül befolyásolható, ami kisebb-nagyobb eltéréseket eredményez. Ez a hatás nem túl nagy, mégis kijelenthetjük, hogy egy egészséges étrenden tartott mangalica zsiradékának összetétele kedvezőbb lehet, mint más sertéseké. Ahogy egy egészségesen táplált „normál” sertés zsiradékának összetétele is lehet kedvezőbb, mint egy nem jól tartott, de csodásnak hitt mangalicáé. Ezért fontos, hogy ellenőrzött, kiváló minőségű húsféle kerüljön az asztalra.

A mangalicasonka számos tápértékkel bír. Magas minőségű fehérjében gazdag élelmiszer, melyet szervezetünk könnyen megemészt, és ezen kívül:

- Nagy mennyiségű B-vitamint tartalmaz

- Vasat és cinket tartalmaz, melyek nélkülözhetetlenek szervezetünk számára

A februári időszakban szeretném, ha egy kicsit jobban megismerkednétek ezzel a hús fajtával, így receptvideókat, írott recepteket és sok-sok hasznos tanácsot láthattok majd a felületeimen. 

Tartsatok Velem!

 Készült az Agrárminisztérium és az Agrármarketing Centrum támogatásával.

Megosztom